2013-02-14
Mit művelünk 2013-ban?
Semmi extra, csak a szokásos...

2013-ban újra Európa kupa dobogókon tervezünk ácsorogni, sőt, az öreg kontinensbéli csapatok közül mi akarjuk ezt legtöbbször csinálni, hogy így 2013-ban is mi legyünk a legeredményesebb európai raftcsapat.

Emellett, már elkezdtünk csomagolni a novemberi Rafting Világbajnokságra, amit itt rendeznek a szomszédban, Új-Zélandon. Még nem döntöttük el, hogy repülővel megyünk-e, vagy inkább fúrunk egy lyukat a földgolyóbison keresztül.

Mindezeken kívül idén többünk vasemberré kíván válni Nagyatádon, egyesek beköttetik a fejüket - természetesen rafthajós vonulással egybekötve -, a többiek meg simán csak megváltják a Világot.

Nos, nagyvonalakban, azt hiszem ennyi...

------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

2012-05-20
Feltörő siker lefelé
Ha le kell zúzni egy folyón, abban mi vagyunk a legjobbak.
BónuszCD: vadvízi borulás first person nézetben.

A szlovák rafting EK-t nagyon szeretjük, még akkor is, ha edzés közben felborulunk és legnagyobb lecsóból kell valahogy visszamásznunk a hajóba, majd aztán az egyetlen megmaradt lapáttal még le is kell jutnunk valahogy a Niagarán. Igazából jó buli volt, pláne úgy, hogy a DownRiver-t megnyertük és így összetettben ezüstérmesek lettünk (mondjuk érem helyett sört és tömegnövelőt kaptunk, de a sört megisszuk, a többit meg betesszük a kupák mellé).

(fotó: GoPro HD Hero2 - Digitalworld.hu)

Dunacsúnyban két négyes és egy hatos egységben is indultunk a Kanyon Raft Team színeiben, hogy minél többet tudjunk élesben gyakorolni új csapattagjainkkal az EB-re. Ez a technikai fejlődésnek jót tett, de a sok evezéstől jobban fáradtunk az ellenfeleknél, úgyhogy az első nap sprintben és szlalomban lecsúsztunk a dobogókról. Egy este alatt viszont kipihentük magunkat annyira, hogy a vasárnapi down riveren bő egy percet verjünk rá a mezőnyre - többek között a szlovák, a horvát és brazil egységekre is.

(fotó: GoPro HD Hero2 - Digitalworld.hu)

A Rafting.hu-s lányok ugyancsak újonc középső emberekkel vágtak neki a hétvégének, hogy aztán Down River-en és így összetettben is felálhassanak a dobogó harmadik fokára (azt hiszem, Ők sört nem kaptak).

(kamera: GoPro HD Hero2 - Digitalworld.hu)

------------------------------------------------------------------------------------------------------

2012-05-14
Erősebbek vagyunk, mint a karbonlapát
Mind közelebb kerülünk az EB-hez és mind előrébb jutunk a helyezésekben is

"Hazai terepen" megrendezett Rafting Európakupán vettünk részt a hétvégén - sajnos nem azért hazai, mert Magyarországon rendezték, hanem mert azon a folyón zajlott, ahol a vadvízi túrákat szoktuk vezetni a Salzán, Ausztriában.


Ezt direkt csináltuk! Versenyen kívül a borulásos szituációk megoldását gyakoroltuk... de tényleg :)

A magyar zászló vastagon lengett a pálya felett, mert a Kanyonos felnőtt és ifi csapat mellett a hedonista férfiak négyese és a Rafting.hu hölgyek is odaálltak a rajthoz. Nagyon nem is csűrném-csavarnám a dolgot, annyi bizonyosan látszik, hogy az európai folyókon újra magunkra találtunk és a felkészülésünknek megfelelően egyre javuló esélyekkel indulunk neki minden napnak. A Világ legjobbjaival megmérkőzve gyönge hajszálon múlott a dobogós helyezés, a németek, a csehek és a brazilok(!) ez alkalommal még be tudtak férkőzni elénk head2head-ben és down riverben. A páros viadalban kiderült, hogy ha egy karbonlapátot két egymással versenyző hajó közé szorítunk, akkor bizony az osztódásnak indul :(



Az idei versenyévre alakult ificsapatunk a tapasztalatszerzés mellett egy előkelő down river 7. helyet is magáénak tudhat, a hedonisták több ellenfelet is maguk mögé tudtak utasítani, míg a magyar lányok egy gyönyörű ezüstérmet szereztek szlalom versenyszámban.

A következő megmérettetés a közeli Dunacsúnyban lesz a most következő hétvégén. Odatesszük magunkat!

Eredménylista: klikk ide!

------------------------------------------------------------------------------------------------------

2012-04-23
Tojáshéjjal a seggükön már bronzérmesek
A csipás-szemű junior rafting csapat máris bronzérmet szerzett első európakupáján.

A 2012-es év első Európa Kupa versenye a vízeséses és sziklás Slunj-ban történt, Horvátországban. A Plitvicei tavak táján rendezett versenyen 8 ország versenyzői: 16 csapattal álltak rajthoz !

A mi fiatal egységünk, a Kanyon Raft Team Juniors edzőversenyre utazott ki Horvátországba, hogy a télen fiatalokból és új tagokból összeálló "csíra"csapat kipróbálhassa magát a háborgó hullámok és magasra tornyosuló sziklák közt.

A 21 éves átlagkorú Juniorok idén tavasszal a Duna lágy habjaiban kezdték meg felkészülésüket a 2012-es év Augusztusában megrendezésre kerülő Junior Világbajnokságra!

A VB R4-es hajóban kerül majd megrendezésre, és mivel Slunjban R6-os versenyt rendeztek, ezért a fiataloknak szüksége volt 3 kiegészítő emberre hogy egységben legyen az erő. A felnőtt Európa Bajnokságra készülő szintén újonc: Horváth Gergely és Takács Máté, valamint parti segítőként a tavalyi évi rafting válogatott 2 tagja, Balgovits Gábor, és Fodor Szabolcs utazott ki a junior csapattal.

A Fodor Szabolcs által irányított egység tagjai: Koletics Péter, Herczeg Zsolt, Horváth Gergely, Cseh Tamás, Takács Máté, Bimbó László.

A srácok első versenyükön - a megszokott versenymenettől eltérően - a legtechnikásabb számmal, a Szlalom versenyszámmal kezdhettek, ahol nagy meglepetésre a bronz színű medáliát szerezték meg. A verseny nem csak a hullámoktól és a nehéz kapukombinációktól volt nehéz, hanem a folyó állandó vízállás változása miatt, közepén és a szélen magasra ágaskodó sziklák is tovább bonyolították a versenyt. A junioroknak e versenyszámban sikerült olyan nemzetek egységeit legyőzniük, mint pl. Horvátország, Szlovákia, vagy Szlovénia válogatottját, akik eddig is örök ellenfelei voltak a felnőtt válogatottnak.
 

A Sprint versenyszámban a szintén előkelő 5. helyet sikerült megszerezniük, melyet követett a H2H versenyszám, ahol számos megpróbáltatás után és egy technikai hibát követően „csak” a 4 .hely jutott a csapatunknak a Bronz érem helyett.

A verseny utolsó napján került sor a leghosszabb, és legállóképesebb versenyszámra, a Down River-re, melyben Juniorjaink az 5. helyen értek célba.

Így az összetett eredmény: 4. hely

A csapatvezér Fodor Szabi véleménye szerint a csapat NICE, vagyis szépen fejlődnek és napról napra ügyesebbek, technikásabbak. Az év végére megfelelő segítség és edzés mellett a juniorok képesek lesznek felvenni a versenyt a legnagyobbak ellen!

------------------------------------------------------------------------------------------------------

2012-02-28
Fair Play Díj a Kanyon Raft Ladies-nek!

A Kanyon Raft Ladies csapatát (Berekalli Éva, Egedy Nóra, Fórizs Réka, Groholy Diána, Lakner Zita, Lukács Eszter, Marjai Flóra) a „Fair Play cselekedet” kategóriában diplomával tünteti ki a MOB Fair Play Bizottsága a 2011-es costa ricai rafting VB-n tanúsított sportszerű magatartásért.

Gratulálunk!

Emlékeztetőül a VB-beszámolóból:
A lányok verseny közben mentettek életet

A női válogatott másfél órát evezett ugyanebben a számban, de ők azt sem tudták, mikor értek be a célba, a szervezők egyszerűen nem várták meg őket. A futam azonban nem erről marad emlékezetes számukra, egy argentin társuk életét mentették meg. „Egyszerre indultunk az argentinokkal, egymás mellett haladtunk, amikor durva zúgókhoz értünk. Mi fennakadtunk egy sziklán, ők ugyan tovább mentek, de hamarosan beborultak. Öt lány ki tudott mászni, de az egyiküket vitte lefelé a víz. Mikor utolértük, láttuk rajta, hogy a fejéről hátracsúszott sisakjának pántja fojtogatja. Ha ilyen állapotban sodródik be a következő zúgóba, nem biztos, hogy túléli. Mindenkinek a tavalyi Eb-n történt tragédióa ugrott be” - idézte fel a történteket Lukács Eszter, a válogatott evezőse.

A vízből először ketten próbálták meg kihúzni az argentint, de annyira rossz állapotban volt, hogy végül csak hármuknak sikerült. Egy következő sziklán megint fennakadt a magyar hajó, a lányok kezei között ájuldozó argentint végül egy mentőkajakos vitte ki.

A magyar csapat az életmentésért fair play díjat kapott a szervezőktől. Az argentinok pedig meghívták sörözni őket. Az akkor már magához térő lány az újjászülétését ünnepelte velük.

------------------------------------------------------------------------------------------------------

2011-12-01
A Kanyon Raft Team évértékelője

A Széchenyi Fürdő előadótermében tartottuk meg évértékelőnket.

Markovics András (kormányos) röviden beszélt  a csapat 2003-as megalakulásáról, illetve a 2006-tól profi szemléletváltás utáni sikerekről. Mint elmondta, Iványi Gábor (egykori csapatkapitány) elképzelése - miszerint síkvízi kenus versenyzők és vadvízi túravezetők által alkotott versenycsapattal dobogós helyezéseket lehet elérni Világversenyeken is - megállta a helyét. Így állhatott a Kanyon Raft Team mind többször dobogóra Európa kupákon, Európa bajnokságon, majd két év után elérhette a világbajnoki címet is.

Mindezek után a világbajnokság utáni évben személyi változások mellett, új csapatfelállásban sikerült folytatni a sikereket Európa bajnoki aranyéremmel.

A 2011. évi costa ricai Világbajnokságra való felkészülés újabb kihívások elé állította a csapatot - mondta el Simon Ádám (vezérevezős). A csapat tagjai újra lecserélődtek, ezúttal két, vadvízi jártasság híján lévő, de komoly síkvízi múlttal rendelkező kenus váltott rafting lapátra Koletics Péter és Balgovits Gábor személyében.

A támogatóknak köszönhetően idén minden eddiginél több és komolyabb edzésre volt lehetőségünk. A Széchenyi Fürdő jóvoltából már télen megkezdhettük a vadvízi jártassági vizsgára való felkészülésünket, mely vizsgát és az előtte lévő felkészítő tanfolyamot a Magyar Kajak-kenu Szövetség biztosította számunkra.

A felkészülésben nehézséget jelentett a megszokott nyári időszak helyett a verseny őszi időpontja és az emiatt elnyúlt felkészülési időszak, valamint a verseny helyszínéül szolgáló folyó erőssége, mely az eddig megszokott versenykörülményekhez képest jóval komolyabb kihívás elé állította a csapatokat.

A már korábban is ismertetett kedvezőtlen versenykörülmények és az új csapatfelállás miatt nem sikerült megismételni a korábbi világsikereket, ám az egész évet és a csapat fejlődését tekintve sikeresnek értékelte a 2011-es szezont Fodor Szabolcs (csapatkapitány).

Mint elmondta, az új csapattagok alig egy év alatt szereztek annyi tapasztalatot, amihez korábban két évre volt szükség. Ezt a lendületet tovább folytatva tehát megismételhetővé válhat a 2007-2010 közötti időszak sikerszériája. Annál is inkább, mivel a következő évben a közeli Csehországban kerül megrendezésre az Európa bajnokság, tehát remélhetőleg több célzott edzéslehetőségre adódik alkalom.

A jelenlegi csapat felkészítése mellett felmerült a lehetősége egy új, ifjúsági csapat összeállításának is, mivel több síkvízen tapasztalt versenyző is érdeklődik vadvizes posztok iránt.

A Kanyon Raft Team zárásként köszönetet mondott valamennyi támogatójának (Magyar Kajak-Kenu Szövetség, GS-Pipe, Provice, Merkapt, Mozgásvilág.hu, Játéksziget, Swietelsky, Decathlon, MK Partners, UTE, Széchenyi Fürdő), majd állófogadás és szabadtéri pezsgőfürdőzés keretében mesélt személyes élményeiről és tapasztalatairól az egzotikus costa ricai Világbajnoksággal kapcsolatban.

------------------------------------------------------------------------------------------------------

2011-05-30
Inkább életre szóló kaland, mint profi verseny
Rafting Világbajnokság 2011 (Costa Rica)
Világbajnokként utaztunk a Costa Rica-i világbajnokságra. A nagy eredmény most nem jött össze, de tapasztalatból egy nagy zsákra valót gyűjtöttünk. A női csapat fair play díjat kapott, életveszélyben lévő argentin társukat mentették meg.

Tavasszal még abban sem voltunk biztosak, hogy egyáltalán részt tudunk majd venni a világbajnokságon. Szponzoraink támogatásával ez végül összejött, de a helyszínen egész mással szembesültünk, mint amire számítottunk.

A táborunkat Turrialbában, egy bikafuttató aréna melletti futballpályán jelölték ki. Bambuszállványokra fóliát erősítettek, ez alá vertük fel a sátrakat, ha nem akartuk, hogy szétáztasson az eső minket. Pár nap után a sátrak között felázott utakat mi burkoltuk le egy ott talált kavicshalom darabjaival. Meleg víz nem volt, a WC-kből is csak pár működött, ezt még nevezhetjük romantikusnak is, de a versennyel sem volt minden rendben. Világbajnokságra készültünk, nem kalandra!

A szervezők a sportolókat busszal egy hegytetőre szállították, onnan pedig egyórás gyaloglás várt ránk, mert a versenyzőket nem vitték hóláncos traktorokkal a dagonyán át a folyóhoz, mint a bírókat. Ez később is állandó programmá vált. Ha a versenypályán egyszer lementünk, visszafelé félórás túrázás következett a dzsungelben. Többen már ettől izomlázat kaptak.

Ez alapvetően meghatározta a magyar esélyeket is. Számunkra nagyon fontos, hogy tízszer-húszszor végigevezhessünk a pályán. A dzsungeltúrás tortúra miatt azonban örültünk, hogy három-négy alkalommal meg tudtuk ezt csinálni. „Mivel mi keveset tudunk igazi vadvízen gyakorolni, meg kell tanulnunk a pályát, a legjobb íveket. Akik vadvízen nőttek fel, már ösztönszerűen megtalálják ezeket”.

A versenybírók sem álltak a helyzet magaslatán, még a rajtok előtt tíz perccel sem tudták pontosan megmondani, hol lesz a rajt és a cél. Újra és újra változtatták a starthelyet.

Valakinek csak kéne tudni a szabályokat

A kevés gyakorlás lehetőség és a körülmények miatti koncentrációhiány miatt sprintben a képességeinket kicsit sem tükröző módon teljesítettünk. Az igazi botrány még csak ezután jött, a head-to-head (H2H) számban. Az első körben Indonéziát verve jutottunk a legjobb 16 közé. A 8 közé Chilével kellett meccselnünk. Mivel mi mentünk jobb időt az első körben, az általunk ismert szabályok szerint mi voltunkk a pályaválasztók. A vadvízen ez különösen fontos, mivel a folyó más-más szakaszáról indulunk, nem mindegy, hogy ki tud előnybe kerülni a lentebbi részeken.

Az egyik versenybíró viszont más szabályra hivatkozott, azt állította, hogy a H2H verseny második körében még az előző napi sprint ideje alapján döntik el a pályaválasztót, ebben viszont Chile volt jobb. Ezzel a tudattal sétáltunk fel a dzsungelen keresztül félórás túrával a rajthoz. Amikor aztán odaálltunk a startpozícióra, az indítóbíró mégis azt mondta - mivel az előző körben mi mentünk jobbat - mi választunk.

A chileiek aztán heves vitába szálltak a bíróval és mi is jeleztük, hogy egy másik bíró nekünk is mást mondott. A bíró rádión kért segítséget, azon megerősítették, hogy a magyarok választanak. Bár voltak aggályaink, beválasztottuk a gyorsabbnak tartott bal pozíciót és meg is nyertük a futamot.

A chileiek azonban óvtak, és végül helyt is adtak panaszuknak. Meg kellett ismételni a futamot. Megtörve, idegesen sétáltunk fel ismét félórás dzsungeltúrán a rajthoz és a jobb oldali pozícióból indulva nem tudtuk megismételni az előző erős futamot, így Chile jutott tovább.

Apró büszkeségre ad okot, hogy Chile aztán meg is nyerte a H2H-et, tehát a úgy kaptunk ki a világbajnoktól, hogy első körben jobbak voltunk nála.

A harmadik számban, a szlalomban sem jött össze a hibátlan szereplés, pedig sokáig úgy tűnt, hibátlanul vesszük a kapukat. Az egyik kapunál azonban a jobb első pozícióban lévő csapattag feje – bár a kapu képzeletbeli aljának vonala alatt, de - belógott, és hibapontot kaptunk érte. Ezt egy európai versenyen nem büntették volna automatikusan, de Világversenyen szigorúbbak a szabályok. Ezt leszámítva büszkék vagyunk a teljesítményünkre, hiszen már szlalomban is egyre ügyesebben teljesítünk.

A záró szám a downriver volt, két éve ebben lettünk Boszniában világbajnokok. Idén nem hegyeztük külön erre a formát, és a síkvizes rész is kevesebb volt, ami nekünk kedvezhetett volna. Aztán itt is előjöttek a szervezői melléfogások. Utolsó pillanatig nem lehetett tudni, hogy félórás vagy másfélórás lesz a futam. Végül körülbelül egy órát mentünk és nem az ehhez megfelelő stratégiát választottuk meg.

A lányok verseny közben mentettek életet

A női válogatott másfél órát evezett ugyanebben a számban, de ők azt sem tudták, mikor értek be a célba, a szervezők egyszerűen nem várták meg őket. A futam azonban nem erről marad emlékezetes számukra, egy argentin társuk életét mentették meg. „Egyszerre indultunk az argentinokkal, egymás mellett haladtunk, amikor durva zúgókhoz értünk. Mi fennakadtunk egy sziklán, ők ugyan tovább mentek, de hamarosan beborultak. Öt lány ki tudott mászni, de az egyiküket vitte lefelé a víz. Mikor utolértük, láttuk rajta, hogy a fejéről hátracsúszott sisakjának pántja fojtogatja. Ha ilyen állapotban sodródik be a következő zúgóba, nem biztos, hogy túléli. Mindenkinek a tavalyi Eb-n történt tragédióa ugrott be” - idézte fel a történteket Lukács Eszter, a válogatott evezőse.

A vízből először ketten próbálták meg kihúzni az argentint, de annyira rossz állapotban volt, hogy végül csak hármuknak sikerült. Egy következő sziklán megint fennakadt a magyar hajó, a lányok kezei között ájuldozó argentint végül egy mentőkajakos vitte ki.

A magyar csapat az életmentésért fair play díjat kapott a szervezőktől. Az argentinok pedig meghívták sörözni őket. Az akkor már magához térő lány az újjászülétését ünnepelte velük.

Összegzés

Bár eredmények tekintetében ez a Világbajnokság nem fénylik olyan szépen, mint az előző, figyelembe véve a szervezői hiányosságokat és csapat összetételét (az elmúlt évben két újonc is csatlakozott hozzánk, a kivált rutinos tagok helyére) azt mondhatjuk, hogy a következő egy-két évben képesek lehetünk megismételni a 2007-től 2010-ig tartó időszak felfelé ívelő sikerét (a 2007-ben rögzített csapatösszetételben 2008-ban két EB ezüst, majd 2009-ben VB arany és 2010-ben EB arany).

Ezúton is köszönjük szponzoraink támogatását, segítségükkel sok hasznos külföldi edzés- és tapasztalatszerzés valósult meg.

GS-PIPE, PROVICE, MERKAPT, MOZGÁSVILÁG.HU, JÁTÉKSZIGET, SWIETELSKY, DECATHLON, MK PARTNERS, KANYON AKTÍV, UTE. KÜLÖN KÖSZÖNJÜK A MAGYAR KAJAK-KENU SZÖVETSÉG, A CSALÁDTAGOK ÉS BARÁTOK SEGÍTSÉGÉT!

 

A magyar eredmények:

férfiak: sprint: 28. H2H: 10. szlalom: 16. downriver: 23. összetett: 18.

nők: sprint: 17. H2H: 12. szlalom: 17. downriver: 15. összetett: 15.

A csapatok:
Kormanik Soma, Fodor Szabolcs, Markovics András, Koletics Péter, Simon Ádám, Schromm Barnabás, Balgovits Gábor

Egedy Nóra, Marjai Flóra, Fórizs Réka, Berekalli Éva, Lukács Eszter, Lakner Zita, Groholy Diana.

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------

2011-05-30
Irány Costa Rica
Hatalmas problémánk van... el kell kéredzkednünk a főnöktől októberi szabadságolásra.

Nem akadt nálunk jobb csapat a saját hazánkban, így a Világbajnokságon mi képviseljük a piros-fehér-zöld trikolort. Lelkesedésünk hatalmas, egy rövid júniusi szusszanást követően belecsapunk a lecsóba, hogy októberre a legjobb formában legyünk - az eddigi években általában májusra kellett csúcsra járatnunk magunkat, így ez új kihívást jelent.

Sőt, mi több, a Kanyonos márkanév alá tartozó hölgyek szintúgy megnyerték a jogot az indulásra, ezúton is gratulálunk Nekik!

------------------------------------------------------------------------------------------------------

2011-04-11
Lebarnult, meztelen felsőtestek
Az elmúlt 5 évben még soha nem pucérkodtunk ennyit versenyen, mint most.

Tacen az a hely, aminek a nevét csak akkor értik meg a környékbeliek, ha az a-t á-nak ejted és ahol az utca embere nem lepődik meg azon, ha sisakos gumiruhás csodabogarak rafthajóval a kezükben sétálnak szembe a járdán. Itt történt meg a 2011-es év első magyar rafting válogatója.

A csapat (alias Kanyon Raft Team) kapott egy frissítést, így jobbközépen Győzi (Koletics Péter) veti be gigantikus izomzatát, a bal hátsó kulcspozícióban pedig Borsó (Balgovits Gábor) terelgeti a hajót a jó (vagy jónak vélt) irányba. Joggal bízunk az új csapatösszeállításban, hiszen mindkettenkomoly síkvízi tapasztalattal rendelkeznek és mert 2010-ben is sikerült hazahoznunk az EB-aranyat újoncokkal a hajóban. Persze ehhez megfelelő arányú "vén róka" is kell a hajóba, amiből még mindig jól állunk.

 

Megkaptuk a kellő lendületet

 

Az új csapattal már most sokat tapasztaltunk: raftingoztunk a Dunán a Hajógyári-sziget körül, vészhelyzet-megoldást gyakoroltunk a Széchenyi fürdő medencéjében, a Salza vad és jéghideg fodrain traverzáltunk, legutóbb meg már Szlovéniában versengtünk az Európa Kupáért. Sőt, mi több, a 2011-es Costa ricai VB kvalifikációra is gyúrtunk, hiszen ez a verseny egyben az első magyar válogató is volt.

A nőknél és férfiaknál is két-két magyar csapat (Kanyon Raft és Hungaroraft) pumpálta keményre a maga raftját, úgyhogy magyar szóból nem volt hiány. Nemzetközi szinten is minőséginek nevezhetjük a felhozatalt, Szlovákok, Szlovének, Olaszok, Horvátok, mind az erősebbik fajtából.

Bár az egész verseny alatt érződött, hogy keveset töltöttünk idén vadvízen, tisztességgel raktuk neki úgy, hogy összefolyt ami az orrunkból és a szánkból kijött. Végül a válogató valamennyi számában megszereztük az elsőbbséget, a Head2Head dobogó már csak hab volt a tortán. Hozzá kell tenni, le a kalappal a Hungaroraftosok helytállása előtt.

 

Kanyon Raft Ladies bevetésen

 

A Kanyon Raftos hölgyek teljes mellbedobással rodeóztak a hullámokon. Sokszor csak pislogtunk miket tudnak, miközben a Hungaroraft női egysége is beleadott apait-anyait. Ez az apai-anyai elég is volt ahhoz, hogy Down River számban előrébb végezzenek, ám a rövidtávú futamokon - és így összetettben is - a Kanyon Raft Ladies végzett az első helyen.

 

Szépek az eredmények, örülünk is neki, de a legjobb nem ez volt. Már majdnem abbahagytuk az egész raftingozást, mert elegünk volt a folyton hideg és esős időjárásból. Ehhez képest az elmúlt két hétvégén  simán kitehettük hab testünket a napra és - persze titokban - a raftos lányok vonalait is megkukkoltuk (a barátnős csapattagok persze nem). Szóval egész jó sport kezd lenni a raftingozás.

 

A többi pucérkodós képet a cenzúra nem engedte

  

Részletes eredménylista: Klikk ide!

A második és egyben utolsó válogatóra május 28-29-én kerül sor a közeli Dunacsúnyban.

 

Kanyon Raft Team: Fodor Szabolcs, Simon Ádám, Takács Viktor, Kormanik Soma, Koletics Péter, Balgovits Gábor, Markovics András

Kanyon Raft Ladies: Bányai Zita, Berekalli Éva, Egedy Nóra, Fórizs Réka, Lakner Zita, Lukács Eszter, Marjai Flóra

 

Haladunk Costa Rica felé...

------------------------------------------------------------------------------------------------------

2011-03-28
Vadvíz a Széchenyi-fürdőben
Ilyen meleg helyzetben még soha nem volt részünk... mert általában hideg a víz

Az edzőtáborok egy szempillantásnak tűnnek, ha jó a hangulat. Pláne akkor, ha nem tart tovább - utazással együtt - két óránál.

 

Az MTI fotósa halált megvető bátorsággal a medence vad vizében alámerülve készített rólunk pazar fotókat: Klikk ide!

 

Mit kell tenni akkor, ha egy rafthajóval felborulunk a tajtékzó folyóban? 
Szomorú, de mint 2010-ben kiderült, sok versenycsapat nincs tisztában azzal, hogy mi a teendő vész esetén.
Az idei évtől kezdve csak azok a rafting-csapatok vehetnek részt versenyeken, akik vizsga keretén belül bizonyítják, hogy veszély esetén képesek uralni a helyzetet. Ez konkrétan azt jelenti, hogy ha a hajó felborul, a csapatnak vissza kell tudnia fordítani azt és vissza is kell másznia a hajóba. Ez így teljesen rendben van, egyet is értünk a szigorítással, azt viszont nehezen viseltük volna, ha erre a vizsgára az alig 5 fokos Dunában kellett volna gyakorolni.

 

Borítani nem volt könnyű

 

Mivel nincs keretünk a messzi délre utazáshoz (mert a costa rica-i VB-re gyűjtünk), ezért a közelben kerestünk "egyenlítői-körülményeket" és meg is találtuk, a városligeti Széchenyi-fürdő úszómedencéjében :) Péntek este, zárás után, két órán keresztül gyakoroltuk kellemes melegben a borulást, a visszafordítást és a visszamászást. Vészhelyzet megoldásban nagyon jók voltunk, de a legnagyobb gondot nem is a visszafordítás és a visszamászás, hanem a hajó felborítása jelentette. Hosszú, kínos másodpercekig tartott, amíg a kíváncsi sajtósok szeme láttára próbáltuk magunkat "vészhelyzetbe" hozni, de végül csak sikerült.

Borultunk álló hajóból, pihenten; haladó hajóból 190-es pulzustól lihegve; fordítottunk vissza hajót párosával, hatosával, újságíróstul, cipőt elveszítve és még számtalan módon.

 

A visszamászás és visszafordítás rutinosan ment

 

A két órás nyílt edzőtábor végén picit még élveztük a Széchenyi-fürdő vízének melegét és arról álmodoztunk, hogy összejön a kijutáshoz szükséges támogatás a 2011-es costa rica-i Világbajnokságra. És ha összejön, megvédjük a 2009-es világbajnoki címünket...

 

Az MTI fotósa halált megvető bátorsággal a medence vad vizében alámerülve készített rólunk pazar fotókat: Klikk ide!

 

Köszönjük a Széchenyi-fürdőnek a lehetőséget és szponzorainknak ez eddigi és jövőbeli támogatásukat: Mozgásvilág.hu, Merkapt, Provice, Játéksziget, Dr. Maráczi és Társa Ügyvédi Iroda, Bráca és a FANklub

------------------------------------------------------------------------------------------------------

2011-03-22
Melegvízű Edzőtáborba utazunk

Március elseje mélyen belevésődött az emlékezetünkbe: első vízreszállás, fagyos, szeles időjárás, brrrr....

Muszáj volt elkezdeni az evezéseket, mert az idei első válogató meglehetősen korán, az április 9-i hétvégén lesz Tacenben (Szlovénia), úgyhogy minden evezéssel töltött edzés számít.

A válogató mellett egy másik fontos esemény is lesz áprilisban. A szabályok szigorítása miatt, minden raftingcsapatnak vizsgát kell tennie IV-es erősségű vadvízen a veszélyhelyzetek megoldását illetően (felborult hajóba visszaszállás, hajó vissza fordítás, ember mentés, stb.)

Erre a vizsgára is szeretnénk készülni, ezért feltétlenül szükséges, hogy gyakoroljunk.

De hol???
A hideg Dunában?
Kizárt!

Inkább a "nagyokhoz" hasonlóan, mi is meleg vizű edzőtáborba utazunk. Ugyan nem megyünk túl messzire és a tábor hosszát sem túloztuk el, de a célnak éppen meg fog felelni.

Helyszín: Nagymedence, Széchenyi fürdő, Városliget, Budapest
Időpont: 2011 március 25. 22:00-tól 2011 március 25. 23:59-ig

"Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk"

Az edzőtáborunkba meghívtuk a média képviselőit is, akik fürdőruhában (persze a meleg vízből) követhetik végig, ahogy egy nagy rafttal ugrálunk, borulgatunk talpig harci díszben (neoprén ruha, mentőmellény, sisak, karbonlapát).

Eddig közel 20 médiából kaptunk visszajelzést, többek között az MTI, az MTV, a Telesport, a DigiSport, a Mozgásvilág.hu és a Sportime is jelen lesz.

Izgalmas este lesz :)

------------------------------------------------------------------------------------------------------

2010-11-01
Elég a hideg vízből, irány a szárazföld

Európa bajnoki aranyérem, összetett Európa Kupa győzelem, temérdek siker és fejlődés... ha nagyon tömören akarunk fogalmazni :)

Nagyon sokat és nagyon keményen készültünk, edzettünk, nagyot sokat áztunk és még többet fáztunk, mert ez bizony egy hideg és vizes sport :) Mivel meló után este már töksötét van, a Dunán meg jelenleg nincs közvilágítás, ezért becsomagoltuk a raftot, szépen eltettük a lapátokat és nekikezdünk a szárazföldi edzéseknek: gyúrunk, futunk, úszunk és tanmedencét is látogatunk időnként. Egy év múlva Costa Rica-ban világbajnoki címvédés...

------------------------------------------------------------------------------------------------------

2010-10-27
Augsburgi állóháború
Elsőre bejött a durva harcmodor, aztán a fagyi visszanyalt...

------------------------------------------------------------------------------------------------------

2010-09-14
Éjszakai rafting

------------------------------------------------------------------------------------------------------

2010-07-21
Szörny-ölő lapáttörők

A jó raftingcsapathoz a technikai tudás és az erő megfelelő elegyére van szükség. Mivel a technikai tudásunk még fejlődő stádiumban van, ezért az erőnkkel kompenzálunk és ez a technika be is vált a tavalyi Világbajnokságon és az idei Európabajnokságon is. Mivel első sorban 6-os raftban készülünk, így mindkét alkalommal nyertünk is és erre hegyezünk továbbra is. Természetesen emellett dolgozunk azon is, hogy 4-esben is odategyük magunkat...

 

2010-ben elsőként rendeztek Világbajnokságot 4-es hajóegységekben és épített pályán, ráadásul egy olyan országban, ahol nemhogy hegyek, de még a tengerszintnél magasabb területek sem nagyon vannak.

Ez az ország Hollandia

Mini hajók, hatalmas víztömeg egy keskeny csatornában, telis-tele akadályokkal és hullámokkal. Első edzésnapon sikerült lemodellezni egy flippergolyó faltól-falig pattogását, de ahogy elnéztük, ezzel nem voltunk egyedül. Előnyben voltak azok a csapatok, akiknek van ehhez hasonló pályájuk otthon, de számukra is voltak meglepetések.

 

 

Az időmérő futamon nem sikerült jó ívet menni, ezért a 31 csapatból 17 helyen értünk be. Ez azért volt gáz, mert így a H2H-ben rögtön a nagykirály Csehekkel kerültünk össze.

A legtöbben már borítékolták az eredményt. Ha fogadni lehetett volna, értünk elég nagy szorzót kaptak volna. Valami nem stimmelt a rajtunkkal sem, ezen a pályán nem volt elég hatékony az élővizen bevált technika. Hamar az ellenfél mögé kerültünk, ám amikor az első középső akadályhoz értünk, a Világ nagyot látott. Megbeszéltük, hogy ha másodikként érünk az elágazáshoz, ellenkező oldalunk próbálkozunk, mint az ellenfél. Persze ők a gyorsabb, bal oldalt választották, mégis, mikor újra összeért a két sodorvonal, újra melléjük értünk és sikerült lenyomni őket. Olyan érzés volt beérni előttük, mintha nem csak a csatát, de a háborút is megnyertük volna.

Ezután az Új-Zélandi csapattal kerültünk össze és mivel evezés helyett a fejemet és a hajót próbálták verni a lapáttal, mi jutottunk tovább a legjobb 8 közé. Maradtunk is ott, mert a végül Világbajnokká lett szlovák csapat elénk került, mi meg gondoltuk kipróbáljuk élesben a borulást. A vicc az egészben az volt, hogy még a vereségünk után is sorra jöttek gratulálni az élcsapatok, amiért sikerült megvernünk a Cseheket. Mintha a falut rettegésben tartó szörnyet likvidáltuk volna, még a nap is kisütött.

 

 

Az edzések folyamán két lapát is eltört rövid időn belül a jobb hátsó kormányosnál, ezért kicsit aggódtam, amikor Soma a DownRiver előtt közölte velem, hogy az én régi lapátomat használja majd a versenyen. Ez bevett szokás volt, máskor is használta már más, de most valahogy jobban aggódtam. Apukám mindig mondta, hogy ne adjak kölcsön senkinek semmit, ráadásul ezzel a lapáttal eveztem akkor is, amikor a VB-t és az EB-t nyertük. Dehát apa biztos csak túl aggódó...

Rajt, első húzás, második húzás... hatodik húzás... hátulról "qva kib@sz0tt életbe" felkiáltás... ezek után már csak azon aggódtam, hogy a letört lapáttollat valahol partra vesse a víz és legalább emlékbe kitehessem az éremfalamra.
A rajt után szinte azonnal eltört a lapát és mivel ezen a versenyen nem lehetett a hajóban pótlapát, három lapáttal toltuk végig az első párszáz métert, amíg a partra kihelyezett pótlapátot fel tudtuk venni. Addigra már nagyon távol volt az élboly, meg kellett elégednünk a 17. hellyel.

Ja, és legalább a lapátom mindegyik része meglett, így megmarad ereklyének.

 

 

Szóval számokban: Sprint tizenhetedik, H2H nyolcadik, szlalom tizenharmadik, downriver tizenhetedik, összetett tizenötödik, egy nagy respekt amiért megvertük a cseheket és három törött lapát.

A lányainknál szintén keményebb dió volt a 4es egység, de látva a lelkesedésüket és elszántságukat, érdemes velük számolni a jövőben is: Sprint tizenkettedik, H2H nyolcadik, szlalom tizenegyedik, downriver tizenkettedik, összetett tizenegyedik.

 

Férfi csapat tagjai: Fodor Szabolcs, Simon Ádám, Kormanik Soma, Kovács Zoltán, Markovics András.

Lánycsapat tagjai: Fórizs Réka, Berekalli Éva, Egedy Nóra, Vituska Ildikó, Bányai Zita

 

Köszönjük szponzorainknak, hogy hozzájárultak a sikeres szerepléshez!
Főtáv, Játéksziget, Merkapt, Mozgásvilág.hu, Provice Dr. Máráczi Zsolt & Társai Ügyvédi Iroda, Braca, Mkksz. és a FANklub :)

 

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nézd meg hogyan lettünk kopaszok "félig...majdnem" :-)

------------------------------------------------------------------------------------------------------

2010-06-03
Kopasz aranyérem
 

Európai Brazilok, avagy Világméretű EU?
"Földrajzórán átvertek minket..." - villant át az agyunkon, amikor megláttuk a brazil zászlót az Európakupán.

 

Harmadik hely Wildalpenből

Újabb nagy sikert könyvelt el férfi rafting válogatottunk, amely ezen a hétvégén az ausztriai Wildalpenben megrendezett Európa Kupán szerepelt. A csapat az előkelő harmadik helyet szerezte meg a Salza-folyón, csak két brazil(!) egység volt jobb a mieinknél, ami jó előjel lehet a két és fél hét múlva kezdődő Európa-bajnokság előtt.

 

„Ez volt az utolsó nagy nemzetközi megmérettetésünk az olaszországi Európa-bajnokság előtt – mesélte a tizenhétszeres maratoni Világbajnok Csabai Edvin, aki két és fél hónapja tagja a magyar rafting válogatottnak. – Bár a tavaly világbajnoki címet szerző csapat egy kicsit átalakult, úgy hiszem, jó eséllyel tudunk majd rajthoz állni az idei Európa-bajnokságon, egy dobogós helyet mindenképpen szeretnénk megcsípni. Én személy szerint kezdek belerázódni ebbe a sportágba is, örülök, hogy a fiúk egyelőre még nem panaszkodtak rám. Most nagy erőbedobással készülünk a Val di Sole-i Európa-bajnokságra, ahová négy nappal a versenyek előtt már kiutazunk, így lehetőségünk lesz némi helyismeretet szerezni.”

A brazil csapatok egyébként edzőtáborukat tartották Ausztriában és mivel éppen a verseny idején voltak itt, így bekéredzkedtek az európai csapatok mellé.

Köszönjük szponzorainknak, hogy hozzájárultak a sikeres szerepléshez!
Főtáv, Játéksziget, Merkapt, Mozgásvilág.hu, Provice és Dr. Máráczi Zsolt & Társai Ügyvédi Iroda.

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Bele a lecsóba
Végre egy verseny, ahol kijelző mutatja mikor rajtolunk és nem a rajtbíró kajabálására kell figyelni...

Azért az vicc, hogy alig lépjük át az országhatárt, máris találunk vadvízi versenypályát. Mégha csak építettet is, de minden igényt kielégítőt. Ez egy olyan pálya, ahová elhozhatod a családodat, vagy a haverjaidat egy kellemes vizi hancúrra, de akár nemzetközi-, sőt világversenyeket is meg lehet rajta rendezni.

Mi az Európakupa miatt mentünk, mert minél több rutinra és tapasztalatra van szükségünk a csapat további sikereihez. A dunacsúnyi versenykörülmények hasonlóak az idei holland Világbajnokságéhoz, mindemellett a verseny egyben szlovák válogatóverseny is volt, ezért számos élvonalbeli csapat nevezte be magát. Tudtuk előre, hogy fárasztó hétvégénk lesz, mivel 4-es és 6-os hajóegységekben is indultunk, majdnem megduplázva ezzel az egy napra eső versenyszámokat. 

Egy épített pálya maga a tömör gyönyör. A tervezők beledobálnak mindenféle finomságot (hatalmas hullámokat, örvényeket, sziklákat, vízeséseket, bevehetetlennek tűnő kapukat, ésatöbbi, ésatöbbi).

 

Már a pálya elején kénytelenek vagyunk lepottyanni egy kisebb vízbuckán, menet közben számos hajódobáló hullám fokozza az izgalmat és a végén nagy szeretettel vár Mr. Niagara, a két méteres vízesés. A szervezők humorát mutatja, hogy a niagara tövébe még egy piros (alulról felfelé bevetendő) kaput is beillesztettek, vagyis elvárták, hogy zuhanás közben még irányítsuk is a hajót. A pálya a férficsapatoknak is komoly kihívást jelentett, hát még a lányainknak (Kanyon Alpes), akik a nehézségek ellenére tisztesen helyt álltak.

 

 

Említettem a holland Világbajnokságot, aminek sajátossága a down river versenyszám. Normális esetben, - természetes folyón - fél- egy órán keresztül evezünk lefelé a folyón, mert engedi a folyó hossza. Egy néhányszáz méteres épített pályán ezt csak úgy lehet megoldani, ha körbe-körbe evezünk, s amíg valaki nem találja fel az önmagába visszatérő folyót, addig mi raftingosok kénytelenek vagyunk a pálya alján kézbe kapni a csónakot és felszaladni a pálya tetejére, hogy aztán ott a maximum pulzustól hörögve újból beugorjunk a hajóba és kezdjük előlről az egészet. Mindezt három körön (kb 30 percen) keresztül. Mindezek mellett imádjuk ezt csinálni :)

 

 

Az erős hazai mezőny és a külföldi érdeklődés ellenére 4-es hajóegységben sprintben és a gyilkos down riverben is dobogóra álltunk, de a többi számban sem csúsztunk az 5. helynél lejjebb, így összetettben is a dobogóra állhattunk.

Eredmények:
Sprint 4-es: 3.
Sprint 6-os: 4.
Szlalom 4-es: 4.
Szlalom 6-os: 5.
Down river 4-es: 3.
Összetett: 3.

 

 

Ez az eredmény nem jöhetett volna létre, ha nincs az a kedves szlovák lánycsapat, akik kölcsönadták a szuper versenyhajójukat, valamint szponzoraink: Főtáv, Játéksziget, Merkapt, Mozgásvilág.hu, Provice és Dr. Máráczi Zsolt & Társai Ügyvédi Iroda. Köszönjük!

 

------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Grillgőte nincs, éremeső annál inkább
A hajószaggató sziklákkal tűzdelt pálya egy vízesésekkel bőven megáldott, nehezen belátható kanyonban halad...

------------------------------------------------------------------------------------------------------

Fordulatok, tapasztalatok - Rafting - Európa-Kupa 2010 Tacen/Soca